A Dorn módszer hatásmechanizmusa
A Dorn-féle gerinckorrekciós terápia összetett és hatékony gyógymód, amely során a terapeuta sajátos manuális technikával a csigolyákat és ízületek korrigálja, az izomblokkokat fellazítja, átmozgatva a páciens vázizomzatát és ízületeit.
A terápia során energiaáramlás indul el a testben futó meridiánok (a gerinc mentén fut végig a Húgyhólyag meridián) mentén, a pangó energia pedig eloszlik, így közvetlen hatással van a belső szervek állapotára, elősegítve az öngyógyító folyamatok kibontakozását.
A módszer fő szempontja a test funkcionális- és fiziológiás struktúrájának javítása, vagy teljes helyreállítása. A manuális korrekció főleg a csípő- a medence-, a keresztcsont (sacroiliacalis) és a gerinc területére összpontosít, de a terápia során átmozgatja az összes nagy- és kis-ízületet egyaránt.
A terápia során folyamatos a kommunikáció a pácienssel, aki a terapeuta utasítására a manuális korrekció során aktív mozgást végez. A módszer minden esetben kiegészül olyan önkorrekciós gyakorlatok elsajátításával, amelyet a terapeuta javasol a páciensnek, és amelyet a kezelések között, a betegnek végeznie kell saját otthonában.
Breuss porckorong-masszászs
A Breuss porckorongmasszázst Rudolf Breuss neves természetgyógyász dolgozta ki. Nagyon jó kiegészítője a Dorn terápiának, főleg erős hát- és derékfájás esetén, illetve azokban az esetekben, amikor a lágy-rész blokkok fokozottan jelen vannak a gerinc menti izomszövetekben.
Lágy, simító mozgásokkal végzett masszázshoz orbáncfű olajat használunk, amely segít a letapadt, görcsös izmok fellazításában, regenerálja és rugalmasabbá teszi a porckorongokat, nyújtja a gerincet. A Dorn terápia előtt és után is alkalmazható, mindig a páciens állapotához igazítva a két módszer alkalmazását.
A Dorn módszer kialakulásának története
A Dorn-féle gerincterápia holisztikus manuálterápia, melynek gyökerei a németországi népi gyógyászatból erednek. Dieter Dorn vállalkozó volt egy bajorországi kisvárosban, ahol családi fűrész-gyárat üzemeltetett. A kemény munkából ő is kivette a részét, egy alkalommal viszont nagyon erős hátfájás és lumbágó kezdte kínozni, amelyet gyógyszerekkel sem sikerült csillapítania. Egy környékbeli idős parasztemberhez fordult, aki közismert volt a népi gyógymódok tekintetében.
Az alkalmazott néhány manuális gyógyfogás azonnali fájdalomcsökkenést eredményezett Dorn-nál, aki ezt követően megkérte az idős embert, hogy tanítsa meg ezekre a fogásokra. Miután Dorn elsajátította ezt a népi technikát, családtagjait, barátait és ismerőseit is sikerrel kezelte, elhatározta, hogy rendszerbe foglalja, és meghatározott manuálterápiás protokollba foglalja ezt a gyógymódot.
Ezt megelőzően autodidakta módon alaposabb anatómiai ismereteket szerzett az emberi vázrendszerről, a gerincoszlopról, az ízületek működéséről, és az ezeket érintő betegségekről, sérülésekről . Felismerte a blokkolt csigolyák és a belső szervek közötti kapcsolatot és összefüggéseket.
Dorn soha nem nevezte csontkovácsolásnak, vagy kiropraktikának ezt a módszert, bár tudta, hogy mindezen módszerek céljai azonosak. A legalapvetőb különbség, hogy a Dorn-féle gerinc-korrekció során funkcióban vizsgálja a páciens gerincoszlopának- és ízületeinek állapotát, így a terápiához szükséges a beteg aktív részvétele is.
Célja az volt, hogy a gyógyítás során tapasztalt sikerek ismételhetők legyenek, a módszer pedig elérhető legyen mindenki számára.